Címlap Hírek Hírek

Hírek
Szállást keres a Szent Család! Nyomtatás
Írta: Orbán Csaba   

Karácsonyra készülődve eszünkbe jut egy hajdani család, amely az éjszaka csöndes magányában éjszakai menedéket, szállást keresett, azon a bizonyos éjszakán. Mindenkinek terhére volt, mindenki szembe csukta velük az ajtót. Ha nekik egy szénás-szalmás istálló, állatok társaságával megfelelt, hogyne fogadná be a falu néhány lakója, ha csak egy éjszakára is a jó meleg szobába. Pár évtizeddel ezelőtt, szüleink idejében nem telhetett el Szent Család-járás nélkül egy Advent sem. Népes falu lévén, Jobbágytelke minden utcájában egy-egy Szent Család képet kísért szállásra a fiatalság és minden olyan lakos, aki csatlakozni szeretett a kísérethez. Az első Rorate-misén a falu plébánosa megáldotta, megszentelte a Szent Családot ábrázoló képeket. Esti harangszókor gyülekeztek, majd betértek csoportonként az utcák első házaiba. A kapuhoz érve a ,,Szállást keres a Szent Család,, kezdetű éneket énekelték. A kíséretet a Szent Család képet vivő személy vezette.

                               

1.    Szállást keres a Szent Család,

                                       De senki sincs ki helyet ád.

                                       Nincsen aki befogadja

                                       Őt, ki égnek s földnek Ura.

 

2.    Az idő már későre jár

A madár is fészkére száll.

Csak a Szent Szűz jár hiába

Betlehemnek városában.

 

3.    Legalább ti, jó emberek

Fogadjátok a kisdedet.

Házatokra boldogság száll

Ha betér az Égi Király.

 

 

             Az utolsó szakaszt a befogadó család énekli:

 

4.    Ne sírj tovább Szűz Mária

                                       Ne menjetek ma máshova.

Szállásunkat mi megosztjuk

Kis Jézuskát befogadjuk.

 

             Ajtót nyitottak az esti vendégeknek. A képet vivő személy miután betért a hajlékba, ezt a köszöntőt mondta:

                     ,,Elhoztam hozzátok a Szent Család képét, remélem szívesen fogadjátok.,,

             Szertartásról révén szó könyörgéseket, litániát végeznek, majd énekkel és az esti ima, Úrangyala imádságokkal válnak el a képtől:


1)    Ó, Jézus, Jézus

Ó, kegyes Jézus

Légy velünk.

 

2)    Ha bűn éget,

Ha ver az élet vihara,

Csillagunk éjben,

Segíts a vészben Mária.

 

3)    Mária őre,

      Hű kisérője,

                                    Szent József, a beteg ágynál

                                    És a végórán védelmezz.

 

4)    Ha erőnk nincsen

Példátok intsen,

Szent család.

 

5)    Könyörgünk Néked

Szent békességet.

Adj nekünk.

 

6)    Ha szívünk tiszta,

Megnyílik majd a Mennyország.

                 Minden háznál egy teljes napot nyer befogadást, majd ismét esti harangszókor a háznál gyülekeznek. Itt már a családfő viszi a képet a következő házhoz és ezzel az énekkel búcsúznak:

 

·       Adjon Isten jó éjszakát

Küldje hozzánk Őrangyalát.

Terjessze ránk szent áldását

Köszöntsük szép, Szűz Máriát.

 

·       Köszöntsük szép Szűz Máriát

Vele együtt Ő Szent Fiát.

Jézus, Mária szent neve

Legyen nekünk örömünkre.

 

·       Íme, eltűnt a fényes Nap

Felkele még nekünk holnap.

Míg számadásom nem egész

Nem vagyok még az útra kész.

 

·       Íme, sötétbe maradok

Jöjjetek égő csillagok.

Ragyogjatok égő tüzek

Dicsőült mennyei szentek.


·      Te is őrző szent angyalom

Dalold tovább csendes dalom

Míg a testem nyugosztalom

Légy mellettem Oltalmazóm.

            Jó pár évig kimaradt ez a népszokás, de az utóbbi három évben a Kolping Családosok kezdeményezésére, és néhány lelkes család újraindította.
 
Szüreti bál Nyomtatás
Írta: Orbán Csaba   
A vidéki nép életében a mindennapi munka gyümölcse, a jó termés begyűjtése keltette, kelti a legnagyobb megelégedést, egy olyan eredményt, ami a családok, a falu jólétének a biztosítója.
Ahogy aratáskor „tánc”-ot tartott a falu, ünnepelt, úgy ősszel, a szüret idején szintén vigadalommal, táncolással, ünnepléssel fejezte ki kétkezű munkájának gyümölcsének eredményét.
 A szüreti bál megtartása minden évben ugyanazon a napon történik, Kis-Boldog Asszony napján, szeptember 8-án, a falu búcsújának ünnepén. Ezen az ünnepen sokan magukra öltik a népviseletet. A csőszlányokat a párta, míg a csőszöket a váltól csipőig keresztülkötött piros, vagy a csőszkirálynak piros-fehér-zöld pántlika különbözteti meg. Mindenki részt vesz a búcsús szentmisén, majd délután, 16-17 óra körül kezdődik a csőszfelvonulás, szebbétéve az ünnepet. A csőszök lóháton, míg a csőszlányok szekéren járják be a falu utcáit, és a szomszéd falut, Székely-Hódost, szüreti nótákat énekelve, zenészek segitségével, akik hegedűn és harmónikán kisérik a szüreti bálnak emléket nyújtó nap főszereplőit. A felvonulásról visszaérkezve kezdetét veszi a „Szüreti bál” a kultúrotthonban, amelyre  minden mulatni vágyó embert szeretettel várnak a csőszök és a rendezők. A bált a csősztánc nyitja meg. A szőlő-csőszök szerepét magukra öltő leányok-legények jobbágytelki táncrendet mutatnak be, amely megismétlésre kerül éjfélkor is. Minden csősz-lány vacsorát hoz párjának, az elfogyasztására a második csősztánc lejárta után kerül sor. A kultúrotthonban a „szőlős”-re a terem közepén, a mennyezetre függesztett szőlőállvány emlékeztet, amelyre lopásra felkinált szőlőgerezdek vannak kötözve, olyan erősen, hogy a „szőlő-tolvajok” azt könnyedén letudják szakasztani. Ezt a szőlőt őrzik a csőszök a mulatság alatt, akit viszont elfognak lopás miatt, azt az előre kikiáltott szőlő árának kifizetésével büntetik -  tulajdonképpen a „szőlőlopás” az a történés, amely a tánc mellett érdekessé teszi a Srüreti bált. Ezzel a gesztussal a fiatalok  a szőlősök  őrzőire, a szőlőcsőszökre emlékeznek, akik régen, a „Hármashatár” működése alatt nem kis feladatot vettek a vállukra: az egész falu szőlősét óvták a tolvajoktól, és a vadállatoktól. Az egyik szőllő-korona licitálására várnak jelentkezőket a csőszök, aki viszont jobban bízik a szerencsében, mint a zsebében, az tombolát vásárolhat a csőszlányoktól, ezzel lehetőséghez jutva a másik szőlő-korona megnyeréséhez. A szőlő-koronák a több tíz gerezd szőlő mellett egy-egy üveg bort is tartalmaznak.  A mulatság lejárta után kipihenhetik magukat a csőszök is. A csősz-legények párjuknak ajándékot adnak viszonzás fejében a finom vacsora végett.
Mi, fiatalok arra törekedünk, hogy ez a szép szokás még sokáig megmaradjon falunkban.

Orbán Kálmán
 
Aratófesztivál a rábaközi Szilban 2013.07.06 Nyomtatás
Írta: Vitézi Ének Alapítvány   
A Jobbágytelki Együttes részt vett az Aratófesztiválon, ahol az aratóverseny eredményhirdetésekor csapatukat különdíjban részesítették.
Az eseményről az alábbi videót készítette a Vitézi Ének Alapítvány:

http://youtu.be/JIosmW132a8


 
Videó a Lőrinc-napi fogadalmi búcsúról Nyomtatás
Írta: Vitézi Ének Alapítvány   
A Jobbágytelkén 2013. július 10-én tartott Lőrinc-napi fogadalmi búcsúról már elérhető egy vágott - a technika ördöge sajnos kicsit kibabrált velünk, és olykor remegőssé tette a képet - videó, amely az alábbi oldalon érhető el:

http://youtu.be/ltp3xDxypbk
 
Szivárvány Jobbágytelke felett Nyomtatás
Írta: Orbán Csaba   

   Élményékben gazdag ünnepet tartottak augusztus 10-én Jobbágytelkén. A helyi katolikus templomban Szent Lőrinc vértanúra, a fogadalmi búcsú napjára emlékeztek. A szombat délelőtti szentmisén Köllő Gábor nyárádremetei plébános mondott szentbeszédet. Az ész önmagában nem elég, eszünk a szívünk erejéből él. A gyermekeket a szív okosságára is meg kell tanítani, mert a lélek termőtalaján terem az igazi élet – hangzott el a szentmisén, ahol Mihály József helybeli plébános a faluban töltött tíz év örömeire és nehézségeire emlékezett.
   A helybeliek és a falutalálkozóra hazatérők szívéből-lelkéből ezúttal is olyan szépen szólt az ének, ahogy megyénk egyetlen más templomában sem. Az ünneplő tömeget, a népviseletbe öltözött fiatalokat sárpataki huszárok vezették a 2006-ban megnyílt falumúzeum udvarára, ahol Ila Gábor olvasta fel a küldetésben levő alpolgármester üzenetét. Berecki Éva az iskola névadója, Petres Kálmán versét szavalta, majd a vendégek megtekinthették a falu viseletét és régi használati tárgyakat bemutató néprajzi gyűjteményt.
    Az ünnepség délután a művelődési házban folytatódott. Az öt éve elhunyt Balla Antalra Kelemen Ferenc rádióriporter emlékezett. Meghatódottan mesélte el azt az első megdöbbentő és meghatározó élményt, amikor a művelődési ház színpadáról énekelni és táncolni látta a jobbágytelki népi együttest, s ennek nyomán élete végéig szakemberként és barátként is végigkísérte Balla Antal pályáját. Azé a Balla Antalét, akinek sikerült elérnie, hogy ne alakuljon termelőszövetkezet a faluban, s a legszigorúbb időszakban újjáépítsék a leromlott katolikus templomot, aki közösséggé kovácsolta a falut, s a helybeli együttest eljuttatta a siker csúcsaira, olyan hírnevet szerezve Jobbágytelkének, amilyennel kevés félreeső erdélyi falu büszkélkedett. A mókás kedvű, éles eszű, szívós, ötletes és kitartó együttesvezető boldog és szomorú pillanataira e sorok írója emlékezett, akinek riportkötete a Balla Antallal készült beszélgetéseket megörökítő írás címét viseli.
    Nem lehetett meghatódás nélkül végignézni azt a dokumentumfilmet, amelyet Kelemen Ferenc hozott erre az alkalomra. A Balla Antal életét követő művészfotóit Kiss Dénes marosvásárhelyi rádiószerkesztőnek a Panek Katalin és Kelemen Ferenc közreműködésével készített hangfelvételeivel mesterien illesztette össze a budapesti Virág György, akinek sikerült a közönség körébe varázsolnia a mókás kedvű ünnepeltet, s vele együtt a falu népét munka, tánc és éneklés közben.
   A Berecki Éva vezette ünnepi műsorban Balla Antal emléke előtt tisztelegtek a Madarasan Judit vezette vajdaszentiványi táncosok és a budapesti Stoller Antal Huba meghívottjai. Az ő kezdeményezésére létesült a falumúzeum, és sikerült Balla Antal lakását tájházként megőrizni, s emlékének ápolásában is minden alkalommal, ahogy ezúttal is, tevékeny szerepet vállal. A három budapesti pár Vavrinecz András, Nagy András és Fekete Márton játékára a profi táncosok biztonságával hódította meg a közönséget. Nagy Dorka különös átéléssel énekelt, Majercsik Gábor, Balla József, Nagy Gábor, Eszes Orsolya, Bertha Adrienne, Portleki Kinga, a Vasas Obsitos táncosai jobbágytelki és magyarszováti táncokat jártak.
   Talán sokan úgy hihették, hogy ezt már nem lehet fokozni, amikor óvodásokkal, kisiskolásokkal telt meg a színpad, s örömmel láttuk, hogy van, lesz, lehet folytatása annak a nagyszerű folyamatnak, ami 1945-ben a faluban elkezdődött. Aztán a nagyobbak következtek, majd a jobbágytelki fiatalokból álló csoport lépett színpadra. És ekkor mindazokat, akik szerepelni látták a jobbágytelki együttest, elözönlötték az emlékek, hisz kiderült, hogy ifj. Orbán Károly kántortanító vezetésével a nyolc fiú és a 11 lány – szépek, fiatalok, csinosak, kifogástalanul egységes viseletben – mindet tud, amit valaha az együttes tudott. Anti bácsi szelleme ott bujkált a precíz, pontos mozdulatokban, a színpompás kavargásban, a tisztán előadott jobbágytelki dalokban, abban a pergő, változó színpadképben, amiről úgy véltük, hogy feledésbe merül. Az unokaöcs vezetésével, aki elsőnek végezte a kántortanító-képzőt, a jobbágytelki fiatalok megmutatták, hogy nem kell siratni, nem kell sajnálni a múltat, hiszen van, aki továbbvigye azt a hagyományt, amit tehetséges kántorok, karvezetők alapoztak meg, s amit gyutacsként Balla Antal élesztett fel s adott tovább. A „jobbágytelki piros párisz”, az eget koszorúzó szivárvány elevenedett meg abban, ahogy megmutatták, hogy mit tudnak, s annak az ígéretét is, hogy mindent elérhetnek, megtanulhatnak, ami a népi táncban fontos és szép ma is.
   Akkora élmény volt látni őket, hogy Kelemen Ferenc a csillagösvényen hazafelé tartó Balla Antal jelképes üzenetét is meghallotta, aki megnyugodva látta, hogy nem megy feledésbe a falu gondjaira bízott szellemi hagyaték.
   A szűnni nem akaró taps után az ünnepség résztvevői mellett Jobbágytelke 42 nyolcvan év fölötti lakója is oklevelet kapott. Aki még bírta, az éjszakába nyúló táncházzal zárta a szombati falunapot, amelyet a polgármesteri hivatal, a Sombor Kft. és Jan de Vitte hozzájárulásával a Jobbágytelki Kulturális Egyesület szervezett.

Bodolai Gyöngyi - újságíró(népújság)
 
« ElsőElőző1234567KövetkezőUtolsó »

JPAGE_CURRENT_OF_TOTAL

Egy kép...

No images

Statisztika

Tagok : 1191
Tartalom : 51
Webcímek : 18
Tartalom találatai : 112653

Partnereink

Belépés



Megjelent a Jobbágytelki Falumúzeum új portálja
Kedves Olvasónk! Miként észrevehette, megváltozott a Jobbágytelki Falumúzeum portáljának megjelenése. Kellemes böngészést kívánnak,

a szerkesztők
 
Megnyílt a Jobbágytelki Falumúzeum!

Köszönet érte minden adományozónak és segítőnek, különös tekintettel Orbán Kálmánné Veronkának és családjának.

 

Szavazás

Járt-e már Erdélyben?
 

Támogatja a Vitézi Ének Alapítvány.