Címlap Jobbágytelkéről

Jobbágytelkéről Nyomtatás
Olvasóink értékelése: / 11
ElégtelenKitűnő 
Írta: Stoller Antal   

Térkép RégióJobbágytelke a Nyárád mente jobbszárnyán, Marosszék keleti részén, a tájegységet határoló Hermankapujának nevezett dombkaréj alatt terül. Nagyjából Marosvá­sárhely, Szováta és Szászrégen által bezárt háromszög közepén. A tréfásan Szentföld né­ven emlegetett falvak egyike, Hodos község négy faluja közül jelenleg a legnagyobb lé­lekszámú település. Ez Marosszék legszélső székely községe, mely évszázadokon keresztül megmaradt annak, pedig északi és nyugati szomszédai román lakosságú községek – központi városuk Szászrégen, magyar, szász és román lakosságú város.


Jobbágytelke a Nyárád mente legtisztább magyar katolikus községe. Szomszédai keletről: Köszvényes, Mikháza, Deményháza, nyugatról: Oláhtelek, északról: Kőhér falvak, délről: Hodos. Közigazgatásilag Hodos községhez tartozik. Ezen a néven először az 1514-es lajstromban szerepel, 68 házzal. Lakóinak száma 2002-es adatok szerint 713 fő. A lakosság egésze magyar ajkú.

Jobbágytelki házA falu döntő többségében római katolikus vallású, három jobbágytelki család szombatos, kettő pedig a Jehova Tanúi szekta tagja. Jobbágytelké­nek óvodája és nyolc osztályos iskolája van. A falu közepén fekszik a római katolikus templom melynek tornya teljesen téglából épült 1786-ban. Előtte, az 1619-ben épült fakápolna működött a faluban, melynek helyén van most a temető.

 

 

 

Írásos emlékek Jobbágytelkéről

„A hodosi patak fejénél, a már ott Darvas patak nevet öltő Csermely mellett, a Tarbükk alatt fekszik Jobbágytelke, végfaluja ez oldalról Marosszéknek. Első lakói görgényi várjobbágyok voltak, honnan ide telepíttetve telephelyüket ez okból neveztek így. Hogy a marosszéki székelyek közt voltak darabontok, kik törvényellenesen a görgényi várhoz szolgáltak, kitetszik az 1607-ki kolozsvári országgyűlés végzéséből, hogy rólok végeztetik, hogy mivel ők is székelyek és a szabadság őket is egyaránt illeti, ennekutánna azok is a többi szabad székely közt, úgy mint székelyek szolgáljanak. Annak, hogy régen a marosszéki darabontok a görgényi várhoz szolgáltak, nyoma van még más törvényeinkben is, mivel az App. Cons. V. rész 56. old-on ez áll: ”A Jobbágytelki asszonyokmarosszéki darabontok Görgény várához való szolgálattól examináltatnak és a többi székelység közé azon szabadsággal incorporáltatnak.” Különben a görgényi várhoz az 1562-ki forrongás alkalmával tétettek volt, s így juthatott oda s kebeleztetett később vissza Jobbágytelke is a Székelyföldhöz, egyszersmind darab ideig jogfosztott lakói is a fennebbi törvény értelmében visszanyervén székely szabadságukat. Jobbágytelke az 1567. évi regestrumban mostani néven fordul elő, egy 1614-ki okmányban Jobbagytelkiffalva-nak írattatik. Jobbágytelke 1781-ben szakadt el Hódostól, s lett önálló egyházközsége..” (Orbán Balázs: A Székelyföld leírása, Pest, 1868, 80. o.)

„Mikházán alul a Nyárád jobbparti része már dombvidék. Az ide nyíló mellékvölgyekben a szalmakalapfonásról híres Jobbágytelke és a régi művészi részleteket mutató templomával ékeskedő Hodos érdemesek fölemlítésre.” (Az osztrák-magyar monarchia írásban és képben. VII.kötet, 1901, 304. o.)

 
Kérjük, hogy regisztráljon vagy jelentkezzen be, ha hozzá kíván szólni ehhez a cikkhez.

Egy kép...

No images

Statisztika

Tagok : 1191
Tartalom : 51
Webcímek : 18
Tartalom találatai : 100804

Partnereink

Belépés



Megjelent a Jobbágytelki Falumúzeum új portálja
Kedves Olvasónk! Miként észrevehette, megváltozott a Jobbágytelki Falumúzeum portáljának megjelenése. Kellemes böngészést kívánnak,

a szerkesztők
 
Megnyílt a Jobbágytelki Falumúzeum!

Köszönet érte minden adományozónak és segítőnek, különös tekintettel Orbán Kálmánné Veronkának és családjának.

 

Szavazás

Járt-e már Erdélyben?
 

Támogatja a Vitézi Ének Alapítvány.