Címlap
Jobbágytelki Falumúzeum

Bartók Centenárium! Visszatekintés 2. Nyomtatás
Írta: Orbán Csaba   
2015. február 18. szerda, 13:00

Bartókra emlékeztető ereklyék

Sok magyarországi vendég érkezett a Jobbágytelki Kulturális Egyesület és az Magyar Művészet Akadémia által szervezett, hétfő este lezárult Bartók-centenáriumra, de a falu is bekapcsolódott a rendezvénybe. Annál is inkább, minthogy Kisboldogasszony napja a település búcsús ünnepe is, és az akadémikusokkal ezt is meg szerették volna ismertetni. Ugyanakkor a helyi népszokásokba is betekintést szerettek volna nyújtani.

Avat� �neps�g a falum�zeumn�l_bSzínvonalas programmal emlékeztek vasárnap a faluban

A hétvégén tartotta kihelyezett ülésszakát a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) népművészeti tagozata Jobbágytelkén abból az alkalomból, hogy a faluban Bartók Béla 1914-ben tett látogatására emlékeztek.

Gazdagodó Bartók-sarok a falumúzeumban

Az ünnepség vasárnap délután a falumúzeum udvarán vette kezdetét, ahol a jobbágyfalvi Nagy Ferenc Férfikar hét dal adott elő a Bartók által itt gyűjtött anyagból, Galányi András akadémikus szavalta el Bóda Istvánnak Bartókhoz írt versét, majd Nagy Zoltán magyarországi művész szólt az általa készített kerámia emlékkompozícióról. Amikor megfogalmazódott a feladat, az Erdő, erdő, erdő című népdalt találta a legkézenfekvőbbnek az alkotó: az erdőt egyetlen fa jeleníti meg, de ott van a tizenkét, egymástól különböző madár és néhány információ a zeneszerző 1914. évi nyárádmenti gyűjtőmunkájáról.

A száz kerámialapból összeállított zománcozott kültéri alkotást a Marianum egyesület rendelte meg és adományozta a falunak a tavaly. Az egyesületet képviselő Nagy Vera nővértől megtudtuk: magyarországi pályázat útján nyertek támogatást külhoni kulturális emlékhelyek létesítésére, de végül objektív okok miatt nem tudták felhasználni az összeget, de mindenképpen nyereség számukra, hogy a kompozíció elkészült. Nagy Vera szerint üdvös lenne Nyárádremetén, Nyárádköszvényesen, Székelyhodoson, Ehedben is hasonló emlékjelekkel megörökíteni a száz évvel ezelőtti pillanatot.

A Bart�k-sarok a m�zeumban_bA Bartók-sarok a múzeumban

A falumúzeumban külön sarok emlékezik Bartók itteni gyűjtésére. Az MMA tagja, a budapesti Stoller Antal már 2008-ban kezdeményezte az emléksarkot, és a meglévő tárgyi anyagokat az idén sikerült gazdagítani: Vavrinecz Andrással a Magyar Néprajzi Múzeumtól sikerült beszerezniük számos itt gyűjtött dal kottáját színesben, amin jól látszik, hogy Bartók többször is dolgozott egy-egy dal feldolgozásán. Továbbá megszerezték az eredeti, fonográffal készült felvételek digitális változatát is, amely most már hallható a múzeumban, de néhány levél is olvasható itteni munkája kapcsán. Ugyanakkor a néhai Balla Antal hagyatékában egy 1981-es újságcikkre is rábukkantak, azt is közszemlére bocsátották, és Hunyadi László képzőművész egy Bartók-emlékplakettet is adományozott az ünnepi alkalomból a múzeumnak – tudtuk meg Stoller Antaltól.

Bartók szerette a túrós puliszkát

Vasárnap délután kerekasztal beszélgetést tartottak, amelyen Bartók gyűjtőútja volt a téma. A marosvásárhelyi Csíki Boldozsár néhány személyes és családi részletére mutatott rá Bartók 1914-es ittlétének, míg Kallós Zoltán néprajzkutató azt fájlalta, hogy sem Bartók, sem Kodály nem járt a Mezőségen. A nyárádmenti gyűjtéssel kapcsolatban a kolozsvári Almási István népzenekutató elmondta: Bartók 1914 áprilisában sokat gyűjtött a Nyárádmentén, csupán Jobbágytelkéről negyven dalt felvételezett. Hatalmas arányú gyűjtőmunkája, precíz lejegyző technikája, szilárd logikai rendszerezései, valamint a zenei néphagyomány sokféle kérdését tárgyaló kimagasló írásai Bartókot a kelet-európai népzenei kultúrák legnagyobb tudósává avatták – méltatta a professzor a zeneszerzőt. Az is kiderült: Bartók a Cantata profana szövegét a légvonalban közeli Görgény menti Felsőorosziban gyűjtötte.

Bár a beszélgetésen időhiány miatt kevés szó esett Bartók Jobbágytelkén eltöltött napjairól, az 1981-es újságcikkből kiderült: a zenetudós Petres József kántor családjánál szállt meg, reggelente tojást és kávét fogyasztott, kedvenc étele volt a tejfölös csirkepaprikás, de szerette a túrós puliszkát is. Jobbágytelki hangfelvételeit is a kántori lakásban rögzítette, de sokat járta a környező falvakat is. Ehedben 19, Köszvényesen 26, Remetén 37, Jobbágytelkén pedig 40 (egyes állítások szerint 41 – szerk. megj.) dalt rögzített. Szűkszavú ember volt, de a gyermekeknek hamar megnyílott, játszott velük, elutazásakor cukorkát osztogatott nekik.

Akadémikusok szállták meg a falut

Az MMA a hétvégén a faluban tartotta kihelyezett ülését. Mint a népművészeti tagozat titkárától megtudtuk, a kihelyezett ülések célja, hogy a tagok megismerjenek egy vidéket, népművészeti szempontból értékes helyeket, ezzel is egyfajta támogatást nyújtsanak az illető településnek, egyesületnek vagy alkotóknak. Az idei üléseken az adminisztratív ügyek mellett megtárgyalták, hogy a jövőben kit és hogyan tudnak támogatni, de főleg az MMA által támogatott ösztöndíjasok számoltak be munkájukról: az erdélyi Demeter Miklós és Péter Alpár,  a magyarországi Major Balázs, Vágner Zsolt és Kerekes Ibolya.

A Nagy Ferenc F�rfik�rus_bNépművészeti esték biztosították a színvonalas szórakozást

A jobbágytelki eseményre az MMA népművészeti tagozatának számos tagja utazott ki: Almási István, Fodorné László Mária, Galánfi András, Keserű Katalin, Kékedi László, Kobzos Kiss Tamás, Kóka Rozália, Landgráf Katalin, Mihályi Gábor, Petrás Mária, Sipos Mihály, Stoller Antal, Szatyor Győző, Vajda László, Vidák István, Kunkovács László, Zelnik József, Kallós Zoltán, Novák Ferenc, Vavrinecz András akadémikusok – tudtuk meg a szervező házigazda egyesülettől. A szervezők szerint minden vendég jól érzi magát itt, meglepő volt a fogadtatás, elégedettek a körülményekkel is, tetszik a falu, és jó hangulatban folynak az ülések. Stoller Antal, a jobbágytelkiek régi ismerőse és támogatója elmondta: tavaly kezdeményezte, hogy idén itt tartsák a kihelyezett tagozati ülést. Bízik abban, hogy az akadémikusok és vendégek jó hírét viszik Jobbágytelkének, ő pedig továbbra is azon dolgozik, hogy anyagi forrásokat szerezzen a helyi falumúzeum és tájház feljavítására abból a célból, hogy vendégek fogadására alkalmassá tegyék azokat.

Népművészeti estek

Vasárnap este a nagyszínpadon népművészeti műsorra került sor, amelyre nemcsak a vendégek, hanem sok helybéli is kilátogatott. A jobbágytelki hagyományőrző néptánccsoport három korosztálya is fellépett, de a Fölszállott a páva verseny díjazottja, a nyárádszeredai Bekecs néptáncegyüttes is megörvendeztette a közönséget. Műsorszámai közben az MMA neves egyéniségei is színpadra léptek. Petrás Mária moldovai csángó gregorián dalt és archaikus imádságos éneket adott elő, Kobzos Kiss Tamás Lajta László gyűjtéséből válogatott, Sipos László gyímesi csángó muzsikát szólaltatott meg. Kóka Rozália mesemondó A pletykás asszonyok című bukovinai mesével nevettette meg a közönséget, Gábor Ferenc, Bőr Gyula, Kortyák Ferenc és Vavrinecz András Bartók által gyűjtött jobbágytelki dalokat muzsikáltak, de a péterlaki zenészek repertoárjából is kölcsönöztek, majd a közönséggel együtt énekelték el Jobbágytelke himnuszát, a Szép szivárvány koszorúzza az eget című népdalt, míg Döbrönte Petra Bartók nagymegyeri gyűjtéséből énekelt. A hétfő esti műsorra maradt a marosvásárhelyi Dzseztán koncertje, a Cinige Zenekar, az Öves Együttes és a Maros Művészegyüttes előadása.

Forrás:www.szekelyhon.ro

A cikkért köszönet: Gligor Róbert Lászlónak

 
Bartók Centenárium! Visszatekintés 1. Nyomtatás
Írta: Orbán Csaba   
2015. február 18. szerda, 12:45

Bartók Béla 1914. évi körútja során Jobbágytelkén is gyűjtött népdalokat, többek között a magyar kultúrterület egészén ismert Erdő, erdő, erdő, marosszéki kerek erdőt. Bartók ezen száz évvel ezelőtti látogatásának és gyűjtésének különös figyelmet szenteltek a szakemberek és a jobbágytelkiek. A hétvégén rangos vendégek jelenlétében ünnepelhetnek, ugyanis a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) Népművészeti Tagozata ebből az alkalomból a nyárádmenti faluban tartja kihelyezett tagozati ülését.

Emlékjelet avatnak

A szombat este érkező mintegy hatvan fős magyarországi vendégcsoportot a község határánál fogadják, vasárnap délelőtt tartják a zárt ülésszakokat. 16 órától a falumúzeumnál emlékeznek Bartók látogatására, az ünnepi beszédek mellett felavatják az épület falán elhelyezett, a Marianum Egyesület által tavaly készíttetett emlékkompozíciót, majd a jobbágyfalvi Nagy Ferenc Férfikar énekel a száz évvel ezelőtt gyűjtött dalokból. Ezt követően kerekasztal-beszélgetést tartanak olyan neves zenei és néprajzi szakemberek részvételével, mint Csíky Boldizsár, Almási István, Barabás László, Kallós Zoltán, Novák Ferenc. A programot népművészeti est zárja, a szabadtéri színpadon fellép: a jobbágytelki hagyományőrző néptánccsoport, a Bekecs néptáncegyüttes, a Dzseztán együttes és az MMA Népművészeti Tagozat művészei és barátai: Kóka Rozália, Petrás Mária, Kobzos Kiss Tamás, Sipos Mihály, Vavrinecz András, Eredics Gábor.

Igazi értéke a népdalnak van

Az ünnepség hétfőn is folytatódik, az MMA folytatja üléseit, majd bekapcsolódik a falubeli programokba: délben Losonczi Béla festőművész kiállítását nyitják meg, 13 órától kerül sor a Kisboldogasszony-napi búcsús szentmisére a templomban, ahol a Marosszéki Kodály Zoltán Gyermekkar is fellép. Délután a falu utcáin felvonulnak a helyi csőszlegények és -leányok, este pedig szüreti mulatságot rendeznek a kultúrotthonban. Ezt megelőzően ismét a szabadtéri színpadhoz várják az ilyenkor hazasereglő jobbágytelkieket és vendégeiket, ahol fellép a Cinige zenekar, az Öves együttes és a Maros Művészegyüttes.

Bekecs_b

Nem lesz hiány kulturális műsorokból és tudományos értekezletből

A Bartók-centenárium célja egyrészt tisztelegni a neves zeneszerző száz évvel ezelőtti látogatása emlékének, másrészt az itt gyűjtött eredeti népdalkincs újraélesztése. A kapcsolódó események mentén kiemelt figyelmet szentelnek a helyi népi, egyházi és gasztronómiai szokások felelevenítésének és megőrzésének is – tudtuk meg Ila Gábortól, a rendezvényt szervező Jobbágytelki Kulturális Egyesület elnökétől, aki úgy érzi, végre magas színvonalú programmal tudják gazdagítani a helyiek és a felső-nyárádmentiek kulturális életét. Ila Gábor szerint igazi értéke az autentikus népdalnak van, érzéseinket a népdalok révén tudjuk leghűbb módon kifejezni. A mai zene csak befogadóvá teszi az embereket, de érzéseik tükrözésére kevésbé ad lehetőséget – állítja a zenész szakmájú kulturális szervező és vezető.

Forrás: www.szekelyhon.ro

A cikkért köszönet: Gligor Róbert Lászlónak

 
Jobbágytelke ügyét szolgáló magyarországiak! Nyomtatás
Írta: Orbán Csaba   
2015. február 18. szerda, 12:39
Hogyan értékesítheti szellemi és tárgyi örökségét egy székelyföldi település? Hogyan állhat ma talpra, ha nemcsak a pénz, hanem a szellemi tőke is hiányzik? Mindenképpen kell egy kéz, ami a hónuk alá nyúl. Példa lehet rá Jobbágytelke, amely talált ilyen embereket.

Kiaknázatlan, de talán még fel sem fedezett értékek rejlenek egy-egy vidéki közösségben. Jobbágytelke népi és kulturális örökségére már az 1970-es években felfigyeltek nemcsak a kutatók, hanem a nagyközönség is. A kommunista rezsim bukása után a településről sokan Magyarországra távoztak, az egykori híres jobbágytelki néptánccsoportot kézben tartó és működtető Balla Antal is eltávozott már közülünk. A jobbágytelkiek fel- és beismerték: megfelelő pénz és szellemi tőke hiányában képtelenek kiaknázni, a szó jó értelmében véve értékesíteni szellemi kincseiket. A falura több magyarországi személy felfigyelt, végül közülük három itt ragadt, vagy legalábbis sűrűn visszatér ide. Ila Gábor fényes szakmai karriert feladva Budapestről Jobbágytelkére költözött, és a helyi kulturális egyesületet is vezeti. Ezúttal egy, a szakmai berkekben közismert táncmestert és egy vállalkozót mutatunk be, akik tudásukat, esetenként pénzüket is felhasználják arra, hogy nemcsak a külvilágnak mutassák meg Jobbágytelke értékeit, hanem a falubeliek figyelmét is felhívják: nem biztos, hogy érdemes vándorbotot fogni.

A ma 70 éves Stoller Antal első táncélményét ötödik osztályos korában szerezte. Jobbágytelkével 1971-ben „találkozott” először, amikor néhány szakmabeli társával Erdély egy részét járták be. Az 1971. és 1972. év fordulója Jobbágytelkén érte. Az volt akkori egyik legnagyobb élménye, hogy egy este bement a házba, ahol tartózkodtak egy jobbágytelki férfi és hangosan azt mondta: „Magyar honvédok állnak a Kárpátok ormán!” Ceaușescu idejében ilyent mondani életveszélyt jelentett. Ők pedig azzal utaztak el másnap, hogy itt hatalmas erő lakozik. Még abban az évben létrehozták az első budapesti táncházat, amelyet 2002-ben, „negyven évesen” az UNESCO a világörökség részévé nyilvánított.

Stoller Antal élete azonban minduntalan visszakanyarodott Jobbágytelkéhez, és a Vasas vezetőjeként megismerte a jobbágytelki Balla Antalt, így az 1980-as években többször vitték ki Budapestre az itteni néptánccsoportot, budapestiek jöttek Jobbágytelkére és környékére táncolni, gyűjteni, így nagyon összefonódott az élete az Anti bácsiéval.

A faluban próbáltak egy helyi múzeumot is létrehozni, de mivel nem találtak megfelelő, jogilag tiszta helyzetű épületet, a katolikus egyháznak még vissza nem szolgáltatott pedagógusi lakást szemelték ki ilyen célra. Anti bácsi 80. születésnapjára, 2006-ban rendezték be itt az első tájszobát, azóta zajlik a múzeumbővítés. Időközben Anti bácsi egészségi állapota megromlott, de ott volt a régi stílusú háza, benne minden, ami őt és a helyi tánccsoportot jelentette. Anti bácsival egyezményt kötöttek, hogy házát csak a helyi kulturális egyesületnek adja el. Így halála után (2008-ban) kölcsönt szereztek a budapesti Vitézi Ének Alapítványtól, hogy megvásárolhassák ezt az ingatlant tájház kialakítása céljából.

Azóta Stoller úgy érzi, kutya kötelessége a falumúzeumot, a tájházat, a kulturális egyesületet továbbépíteni úgy, hogy az Anti bácsi szellemiségének megfeleljen, s hogy ide minél több ember ellátogathasson megismerni ezt a kultúrát. Az időközben közösen létrehozott helyi kulturális egyesületet Simó Béla, majd Bereczki Enikő vezette, jelenleg az ide költözött Ila Gábor irányítja. Sok itt még a tennivaló, de a községi önkormányzat segítségére is számítanának. A múlt és a jövő szellemisége találkozik ezen a helyen, és arra kellene tanítani a fiatalokat: ha nem muszáj, ne menjenek el külföldre dolgozni, hanem a faluturizmus révén itthon teremtsenek maguknak megélhetést.

Az 50 esztendős tiszafüredi vállalkozó, Nagy Gábor ugyancsak szívügyének tekinti a jobbágytelki ifjúságot. A Balassi Intézet néptánctagozatán 1973-ban ismerte meg Balla Antalt és a jobbágytelkiek forgatós-szöktetős táncát. Bár akkor még csak annyit tudott, hogy ez a falu Erdélyben van, táncait és dalait már ismerte. 2000-ben jött el először ide Stoller Antallal, köszönteni Anti bácsit. Néhány éve ebben a nyárádmenti faluban házat vásárolt, felújíttatta, újonnan készült épületrészeit sokszor bocsátja a fiatalok és a faluközösség számára, a „tóskerti csűr” lassan közfogalommá válik a faluban.

Gábor Jobbágytelkét fantasztikus élménynek tartja, hiszen ez egy „itthon nevelődés”. Kell és fontos, hogy a 21. században ravatalozó épül a faluban, de ugyanúgy kell a játszótér is, hiszen az itteni emberek dolgoznak, élnek, fontos nekik a jövő, a gyermek, mondja. A fiatalok szemét pedig fel kell nyitni, hogy ez a falu fontos, de nekik is fontos kell legyen a saját létük, énjük és lokálpatriotizmusuk. A fiatalok egy része itthon van, más része máshol tanul vagy dolgozik. De rá kell vezetni őket, hogy bárhová mennek tanulni, a megszerzett szellemi tőkével jöjjenek vissza a szülőfaluba, ahol van termőföld, vallás, hit, népszokás. Őseinkből és kultúránkból építkezünk, az határozza meg énünket – vallja Nagy Gábor.

Forrás: www.szekelyhon.ro

A cikkért köszönet: Gligor Róbert Lászlónak

 
Farsangi cé Jobbágytelkén! Nyomtatás
Írta: Orbán Csaba   
2015. február 17. kedd, 18:30
A múlt csütörtökön(február 12.) megrendezésre került a farsangi cé, a tóskerti csűrben, a Jobbágytelki Kulturális Egyesület(JKE) jóvoltából.
A cé, jobbágytelkiesen jelenti a fonót. Minden utcában volt cé, így külön helyre mentek az Alsó faluvégiek, a Csereszegiek, a Csámpibeliek, a Kalányosbeliek, a Dombhátiak, a Faluköziek, a Nyíri utcaiak. Ma már csak töredéke található meg a céknak, már nincsen aki menjen minden utcából, de ahol van ott még jóízűen kötik a kalapot, recét, csitkét. Beszélgetnek, mesélnek egymásnak élettapasztalatokat, élményeket. Míg a leányok kötötték a kalapot azalatt a legények szánkóztak és figyelték a leányokat az ablakon keresztül. Minden lány miután kikötötte az az estére betervezett hosszúságú kalapot(4o méter jelenti egy karika kalapot), elmentek szánkózni. Általában a Kalányos utcába, ahol mindig "repül a szánkó". Míg a lányok szánkóztak, a fiúk ezalatt bementek a céba, és az ott magukra hagyott kalapokat megrágva elszakították, denevérszárnyat kötöttek vagy kivitték az udvaron levő fákra és körbetekerték vele az ágakat. Figyelték a fiúk a lányokat, hogy mikor érnek vissza a szánkózásból. Miután a lányok visszatértek, a fiúk az ablakból figyelték a leányok reakcióit. "A fene egy meg a körmötök hegyit", "Ilyent csinálni", "Nem szégyellitek magatokat" -hallattszottak a leányok őszinte, de boldog felkiáltásaik. Bizony, amelyik lánynak nem volt semmi babrálás a kalapjával nem esett jól, azt jelentette, hogy nincs udvarlója, barátja és biza kicsordult a könnycsepp az arcára ezek láttán. Ez volt az egyik elfoglaltság. A másik a "maszkurázás" volt. Ez azt jelentette, hogy beöltöztek vőlegénynek, mennyasszonynak és hamubotosnak a fiatalok. A három csavargó(szép maszkurák és a hamubotos), utcáról utcára, césházról césházra járt megnevettetni az embereket. Volt egy szóvívő aki bekéreztette a három maszkurát. Miután bementek, az "ifjú pár"  táncolt egyet, majd külön a vőlegény és kedves arája felkérte sorra a kalapot kötő asszonyságokat. Aki nem ment, azt a hamubotos lelkesen megverte a hamubotjával. Azért volt hamu, mert ez látszott a ruhákon és maradt egy jel, emlékeztetőként, hogy nem ment táncolni. Ezek mind akkor történtek amikor még nem volt TV, internet, telefon és a fiatalság nem menekült külföldre a jobb megélhetésért.
Ezeket a hagyományokat átadva apáról fiúra rendezte meg a JKE a farsangi cét. Az ifjú pár a hamubotossal megtáncoltatta a népséget. A nevetés, ének nem hiányzott. Megköszönésképpen a hagyomány éltetésért a szervezők borral és egy hatalmas farsangi tortával kedveskedtek. Köszönjük szépen a finomságokat, találkozunk jövőre!
A farsang húshagyó keddel zárul, ez az utolsó nap böjt előtt, amikor éjjel 12-ig szabad a tánc, móka, éneklés. Hamvazószerdával kezdődően, megkezdődik a böjt, a lemondások időszaka!
 
Szállást keres a Szent Család! Nyomtatás
Írta: Orbán Csaba   
2013. december 19. csütörtök, 18:19

Karácsonyra készülődve eszünkbe jut egy hajdani család, amely az éjszaka csöndes magányában éjszakai menedéket, szállást keresett, azon a bizonyos éjszakán. Mindenkinek terhére volt, mindenki szembe csukta velük az ajtót. Ha nekik egy szénás-szalmás istálló, állatok társaságával megfelelt, hogyne fogadná be a falu néhány lakója, ha csak egy éjszakára is a jó meleg szobába. Pár évtizeddel ezelőtt, szüleink idejében nem telhetett el Szent Család-járás nélkül egy Advent sem. Népes falu lévén, Jobbágytelke minden utcájában egy-egy Szent Család képet kísért szállásra a fiatalság és minden olyan lakos, aki csatlakozni szeretett a kísérethez. Az első Rorate-misén a falu plébánosa megáldotta, megszentelte a Szent Családot ábrázoló képeket. Esti harangszókor gyülekeztek, majd betértek csoportonként az utcák első házaiba. A kapuhoz érve a ,,Szállást keres a Szent Család,, kezdetű éneket énekelték. A kíséretet a Szent Család képet vivő személy vezette.

                               

1.    Szállást keres a Szent Család,

                                       De senki sincs ki helyet ád.

                                       Nincsen aki befogadja

                                       Őt, ki égnek s földnek Ura.

 

2.    Az idő már későre jár

A madár is fészkére száll.

Csak a Szent Szűz jár hiába

Betlehemnek városában.

 

3.    Legalább ti, jó emberek

Fogadjátok a kisdedet.

Házatokra boldogság száll

Ha betér az Égi Király.

 

 

             Az utolsó szakaszt a befogadó család énekli:

 

4.    Ne sírj tovább Szűz Mária

                                       Ne menjetek ma máshova.

Szállásunkat mi megosztjuk

Kis Jézuskát befogadjuk.

 

             Ajtót nyitottak az esti vendégeknek. A képet vivő személy miután betért a hajlékba, ezt a köszöntőt mondta:

                     ,,Elhoztam hozzátok a Szent Család képét, remélem szívesen fogadjátok.,,

             Szertartásról révén szó könyörgéseket, litániát végeznek, majd énekkel és az esti ima, Úrangyala imádságokkal válnak el a képtől:


1)    Ó, Jézus, Jézus

Ó, kegyes Jézus

Légy velünk.

 

2)    Ha bűn éget,

Ha ver az élet vihara,

Csillagunk éjben,

Segíts a vészben Mária.

 

3)    Mária őre,

      Hű kisérője,

                                    Szent József, a beteg ágynál

                                    És a végórán védelmezz.

 

4)    Ha erőnk nincsen

Példátok intsen,

Szent család.

 

5)    Könyörgünk Néked

Szent békességet.

Adj nekünk.

 

6)    Ha szívünk tiszta,

Megnyílik majd a Mennyország.

                 Minden háznál egy teljes napot nyer befogadást, majd ismét esti harangszókor a háznál gyülekeznek. Itt már a családfő viszi a képet a következő házhoz és ezzel az énekkel búcsúznak:

 

·       Adjon Isten jó éjszakát

Küldje hozzánk Őrangyalát.

Terjessze ránk szent áldását

Köszöntsük szép, Szűz Máriát.

 

·       Köszöntsük szép Szűz Máriát

Vele együtt Ő Szent Fiát.

Jézus, Mária szent neve

Legyen nekünk örömünkre.

 

·       Íme, eltűnt a fényes Nap

Felkele még nekünk holnap.

Míg számadásom nem egész

Nem vagyok még az útra kész.

 

·       Íme, sötétbe maradok

Jöjjetek égő csillagok.

Ragyogjatok égő tüzek

Dicsőült mennyei szentek.


·      Te is őrző szent angyalom

Dalold tovább csendes dalom

Míg a testem nyugosztalom

Légy mellettem Oltalmazóm.

            Jó pár évig kimaradt ez a népszokás, de az utóbbi három évben a Kolping Családosok kezdeményezésére, és néhány lelkes család újraindította.
 
« ElsőElőző12345KövetkezőUtolsó »

JPAGE_CURRENT_OF_TOTAL

Egy kép...

No images

Statisztika

Tagok : 1191
Tartalom : 57
Webcímek : 18
Tartalom találatai : 165484

Partnereink

Belépés



Megjelent a Jobbágytelki Falumúzeum új portálja
Kedves Olvasónk! Miként észrevehette, megváltozott a Jobbágytelki Falumúzeum portáljának megjelenése. Kellemes böngészést kívánnak,

a szerkesztők
 
Megnyílt a Jobbágytelki Falumúzeum!

Köszönet érte minden adományozónak és segítőnek, különös tekintettel Orbán Kálmánné Veronkának és családjának.

 

Szavazás

Járt-e már Erdélyben?
 

Támogatja a Vitézi Ének Alapítvány.

La Pille Follando Con Dos Amigos Thicc Yellabone Bihh Pt 1 Dawan Ladyboy Dawan Ready To Seduce Mi Mujeres Simpre Esta Caliente Drinking Cum At Police Station Voyeurfan1