A vidéki nép életében a mindennapi munka gyümölcse, a jó termés begyűjtése keltette, kelti a legnagyobb megelégedést, egy olyan eredményt, ami a családok, a falu jólétének a biztosítója.
Ahogy aratáskor „tánc”-ot tartott a falu, ünnepelt, úgy ősszel, a szüret idején szintén vigadalommal, táncolással, ünnepléssel fejezte ki kétkezű munkájának gyümölcsének eredményét.
 A szüreti bál megtartása minden évben ugyanazon a napon történik, Kis-Boldog Asszony napján, szeptember 8-án, a falu búcsújának ünnepén. Ezen az ünnepen sokan magukra öltik a népviseletet. A csőszlányokat a párta, míg a csőszöket a váltól csipőig keresztülkötött piros, vagy a csőszkirálynak piros-fehér-zöld pántlika különbözteti meg. Mindenki részt vesz a búcsús szentmisén, majd délután, 16-17 óra körül kezdődik a csőszfelvonulás, szebbétéve az ünnepet. A csőszök lóháton, míg a csőszlányok szekéren járják be a falu utcáit, és a szomszéd falut, Székely-Hódost, szüreti nótákat énekelve, zenészek segitségével, akik hegedűn és harmónikán kisérik a szüreti bálnak emléket nyújtó nap főszereplőit. A felvonulásról visszaérkezve kezdetét veszi a „Szüreti bál” a kultúrotthonban, amelyre  minden mulatni vágyó embert szeretettel várnak a csőszök és a rendezők. A bált a csősztánc nyitja meg. A szőlő-csőszök szerepét magukra öltő leányok-legények jobbágytelki táncrendet mutatnak be, amely megismétlésre kerül éjfélkor is. Minden csősz-lány vacsorát hoz párjának, az elfogyasztására a második csősztánc lejárta után kerül sor. A kultúrotthonban a „szőlős”-re a terem közepén, a mennyezetre függesztett szőlőállvány emlékeztet, amelyre lopásra felkinált szőlőgerezdek vannak kötözve, olyan erősen, hogy a „szőlő-tolvajok” azt könnyedén letudják szakasztani. Ezt a szőlőt őrzik a csőszök a mulatság alatt, akit viszont elfognak lopás miatt, azt az előre kikiáltott szőlő árának kifizetésével büntetik -  tulajdonképpen a „szőlőlopás” az a történés, amely a tánc mellett érdekessé teszi a Srüreti bált. Ezzel a gesztussal a fiatalok  a szőlősök  őrzőire, a szőlőcsőszökre emlékeznek, akik régen, a „Hármashatár” működése alatt nem kis feladatot vettek a vállukra: az egész falu szőlősét óvták a tolvajoktól, és a vadállatoktól. Az egyik szőllő-korona licitálására várnak jelentkezőket a csőszök, aki viszont jobban bízik a szerencsében, mint a zsebében, az tombolát vásárolhat a csőszlányoktól, ezzel lehetőséghez jutva a másik szőlő-korona megnyeréséhez. A szőlő-koronák a több tíz gerezd szőlő mellett egy-egy üveg bort is tartalmaznak.  A mulatság lejárta után kipihenhetik magukat a csőszök is. A csősz-legények párjuknak ajándékot adnak viszonzás fejében a finom vacsora végett.
Mi, fiatalok arra törekedünk, hogy ez a szép szokás még sokáig megmaradjon falunkban.

Orbán Kálmán